„A go szabályai” változatai közötti eltérés

Innen: Go Wiki
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
56. sor: 56. sor:
  
 
=== Ismétlés kizárása ===
 
=== Ismétlés kizárása ===
# Egyetlen lépés sem állíthatja elõ az elõzõ táblaállást.
+
# Egyetlen lépés sem állíthatja elõ az elõzõ táblaállást. Például, ha fekete a "d" pontra lép, akkor fehér tőle balra levő kövét leveszi. Ez után fehér nem léphet a levett kő helyére, mert bár ez a többi szabály szerint legális lenne (fehér visszavenné fekete "d" ponton levő kövét), de előállítja az előző táblaállást. A csiki-csuki ki van zárva. Fehér fekete kövét visszaveheti később, ha még tudja. Ez az ún. ko-harc.
  
 
=== Megegyezés ===
 
=== Megegyezés ===

A lap 2006. március 31., 08:55-kori változata

Az alábbiakban a nemzetközi, nyugaton ismert szabályokat ismertetjük. Vannak a go játéknak japán és kínai szabályai is, amelyek a legtöbb játszmában ekvivalensek a nemzetközi szabályokkal, de ritka esetben lehet eltérés.

Alapok


  1. A játékot két játékos játssza kövekkel táblán. A játék célja, hogy a játékosnak a végén több pontja legyen, mint az ellenfelének.
  2. Az egyik játékos fehér, a másik fekete köveket használ.
  3. A fekete kövekkel játszó játékos kezd.
  4. A tábla 19 függõleges és 19 vízszintes vonalból álló rács, 361 metszésponttal.
  5. Két metszéspont szomszédos, ha van köztük él, de más metszéspont nincs (például az a és b betűvel jelült rácspontok).
  6. Két metszésponton lévõ fehér, fekete vagy kõ nélküli metszéspont összekötött, ha szomszédosak vagy, ha a köztük lévõ velük kapcsolatban lévõ metszéspontok is ugyanolyanok, mint õk.
  7. A területeket összekötött vagy esetleg egyedülálló üres metszéspontok alkotják.

Lépés


  1. A játékosok felváltva lépnek.
  2. A lépés lehet egy saját kõ üres metszéspontra lerakása vagy passzolás.
  3. A lépés következtében az olyan csoportok, amiknek nincsen egyetlen olyan szomszédos mezõjük sem, amin nincsen kõ, levételre kerülnek, halottaknak nevezzük őket. A levételnél az ellenfél kövei elsõbbséget élveznek. Például, ha fekete az "a" pontra lép, akkor fehér kövét leveszi, ha a "b" pontra, akkor fehér csoportját leveszi).
  4. Olyan helyre lépni tilos, amelyen a kő halott lenne (nincs öngyilkosság), kivétel, ha pont ezzel a lépéssel levesszük az ellenfél egy csoportját. Például fekete nem léphet a "c" pontra, mivel ott a köve halott, viszont léphet a "d" pontra, mivel ott leveszi fehér egy kövét, és nem halott.

Ismétlés kizárása

  1. Egyetlen lépés sem állíthatja elõ az elõzõ táblaállást. Például, ha fekete a "d" pontra lép, akkor fehér tőle balra levő kövét leveszi. Ez után fehér nem léphet a levett kő helyére, mert bár ez a többi szabály szerint legális lenne (fehér visszavenné fekete "d" ponton levő kövét), de előállítja az előző táblaállást. A csiki-csuki ki van zárva. Fehér fekete kövét visszaveheti később, ha még tudja. Ez az ún. ko-harc.

Megegyezés

  1. A játék akkor ér véget, ha mindkét játékos passzol.
  2. Ezután a játékosok megegyeznek, hogy mely csoportokat kell levenni a tábláról.
  3. Ha megegyeznek, le kell venni azokat a csoportokat. A játék a pontszámok megállapításával véget ér.
  4. Ha nem értenek egyet, akkor a játék folytatódik, és az a játékos lépi a következõt, aki az utolsó elõttit passzolta.
  5. Amikor megint passzol mindkét játékos, akkor megállapítjuk a pontszámokat.

Pontozás

Az pontszámot körülkerített és elfoglalt terület alapján is kiszámíthatjuk. Mindkét esetben azonos eredményt kapunk.

  1. Elfoglalt terület alapján a pontszámot úgy kapjuk, hogy összeadjuk azokat a metszéspontokat, ahol
    1. a játékos saját köve áll
    2. olyan üres terület része, amely kizárólag a játékos köveivel szomszédos.
  2. Körülkerített terület alapján a pontot úgy kapjuk, hogy összeadjuk
    1. az üres metszéspontokat amelyeket kizárólag a játékos kövei határolnak
    2. és az elfogott kövek számát
  3. Akinek több pontja van, az nyer.

(A fenti szabályok a http://home.snafu.de/jasiek/int.html oldalról származnak.)


A go japán szabályai.