Fejlődés

A Go Wiki wikiből

Aki már lejátszott jó néhány 19X19-es játszmát, nem tekinthető már kezdőnek. Számukra szeretnénk ezen az oldalon hasznos dolgokat leírni, és összegyűjteni, hogyan is fejlődhetnek tovább. Néhány részletben meg fog egyezni a kezdőknek leírtakkal, hiszen itt is a tanulásról van szó.

Először is szögezzük le, hogy itt sincs királyi út, vagyis az eredményekért meg kell dolgozni. Sőt, a fejlődés várhatóan egyre lassabb lesz, ahogyan játékerőnk növekszik.

A folyamat[szerkesztés]

A tanulás a go-ban (is) végtelen folyamat, bármilyen erős játékos legyen is valaki, minden esetben talál további fejlődésre lehetőséget. De pontosan ezért lehet szeretni ezt a játékot. A fejlődés során az alábbi lépések ismétlődnek egymás után (természeten nem csak a go-ban):

  1. új ismeretek elsajátítása, régebbi félig pontatlan ismeretek pontosítása
  2. alkalmazás, kísérletezés
  3. átmeneti visszaesés
  4. letisztulás, ülepedés

Az első lépés az, amikor új információt szerzünk, illetve korábbi ismereteinket egészítjük ki. Ez utóbbi a go-ban igen gyakran fordul elő, bővülő tapasztalataink és tudásunk birtokában sokszor derül ki, hogy a korábban helyesnek tartott állítasaink kiegészítésre, árnyalásra szorulnak. Majd igyekszünk a frissen megtanult módszerel a játszmákban is alkalmazni. Kisérletezünk, és sokszor olyan esetekben is használjuk, amikor az nem szerencsés. Természetes tehát, hogy átmenetileg csökken a játékerőnk, visszaesünk. Amikor azonban az újonnan elsajátított ismeretek összhangba kerülnek a korábbiakkal, akkor érezhetően erősebbek leszünk. Ez a letisztulási szakasz.

Mit és hogyan tanuljunk?[szerkesztés]

Játsszunk sokat, és főleg erősebb ellenfelekkel. Nyertes partikból az esetek túlnyomó többségében nem tanulunk semmit. Elemzés során tudjuk megkeresni a nem megfelelő lépéseket, és megtalálni a helyeseket. Nem kell minden játszmát alaposan átnézni, de mindenképpen igyekezzünk a legfontosabb és leggyakoribb hibáinkat azonosítani. Egyszerre nem tudunk mindenre odafigyelni, fejlődjünk elsősorban mindig azon a területen, ahol a leggyengébbek vagyunk.

Gyenge stratégia:

Ebben az esetben elsősorban a megnyitást kell alaposan megnézni.

Tanulmányozandó részletek:

Továbbá fontos elemekkel tudjuk bővíteni a tudásunkat, ha középjátékot is tanulmányozzuk. Különösen hasznos lehet:

A fejlődés elég gyorsan bekövetkezik, ha a frissen megtanultakat alkalmazzuk.

Gyenge taktika:

Taktikában akkor tudunk fejlődni, ha erősítjük azt a készséget, amely segítségével egy adott állásban meg tudjuk találni a céljainknak leginkább megfelelő helyi lépést. Meg kell többek között ismernünk az egyes alakzatok gyengeségeivel, vitálpontjával, és a különböző technikákat.

Hasznos olvasnivalók:

A fentieken kívül fontos még:

Továbbá nagyon lényeges, hogy a taktika témakörét felölelő feladványokat fejtsünk meg rendszeresen. Fontos szempont, hogy ne vállalkozzunk a szintünkhöz képset túlságosan nehéz feladatokra. Azok bizonyulnak a leghasznosabb nehézségű feladatoknak, amelyeket 10-15 perc alatt meg tudunk oldani. A feldányok tanulmányoyásának is különböző módszerei lehetnek:

  • Az egyik szerint igyekezzünk fejben megoldani, és csak akkor nézzük meg a megoldásokat, ha már biztosak vagyonk az ötletünkben, vagy pedig sok fejtörés után is esélytelenek vagyunk. Ha a végére értünk a sorozatnak, kezdjük előlről.
  • A mások módszer azt javasolja, hogy csupán néhány percet szánkunk egy-egy feladatra, majd nézzük meg a megoldást és vegyük a következő feladványt. Ha végére értünk a kiszemelt sorozatnak, kezdjük előlről megint és megint. Egészen addig, míg mindet meg tudjuk oldani.

Az első módszer elsősorban a számítási (olvasási) készséget fejleszti, és ezért felnőtt játékosok használhatják eredményesen. A második a megerzéseinket erősíti, és leginkább rugalmas gondolkodású gyerekeknek hasznos. Sajnos az erősödést egyik esetben sem fogjuk általában olyan gyorsan érzékelni, mint a stratégiánál. Ezzel együtt azonban rendszeres ellenfeleink tiszteletét ki fogjuk vívni bizonyosan.

Játszmák tanulmányozása[szerkesztés]

A fejlődés érekében sokat tudunk tenni, ha játszmákat elemzünk. Ha mit játszottuk, akkor meg tudjuk vizsgálni, mit hibáztunk, mit lehetett volna jobban kijátszani. Érdemes megvizsgálni az ellenfelünk lépéseit is, attól függetlenül, mi volt az eredmény. Sokatr tanulhatunk mások által lejátszott partikból is. Erről bővebben itt olvashatunk.

Játszmák tanulmányozása úgy is fejleszt, ha nem elemzés a célunk. Bár szerencsés dolog, ha egy-egy jó lépést tudatosan lépünk meg, de az igazán fontos, hogy meglépjük. Erős dan-os (lehetőleg profi) játékosok partijait ilyen szempontból érdemes kirakni, erősödünk attól is ha a szemünk és kezünk megtalálja a helyes lépéseket. Meglehetősen sokat lehet fejlődni, ha egy-egy ilyan játszmát megtanulunk. Ugyanazt többször kirakva sok lépésre fogunk emlékezni, és a gyakorlatban észre is fogjuk ezeket venni. Az meg különös előny, ha ez a játszma egyébként már kommentált. Ilyet is sokat lehet az interneten találni.

Nem szabad azonban elfeledni, hogy igazán akkor leszünk erősebbek, ha egy-egy lépés okát és célját is sikerül megérteni. A megtanult játszmákat tehát ismételjük úgy is, hogy igyekezzünk kitalálni, miért is pont az a lépés lett meglépve.

A fejlődés jelei[szerkesztés]

Erősödésünk együtt jár természetesen azzal, hogy nyerünk olyanokkal szemben, akiktől korábban kikaptunk, de nem minden esetben igaz ez. Fejlődhetnek ugyanis ők is. Vannak viszont biztos jelei annak, hogy fejlődtünk:

Nem ijedunk meg, ha áldozni kell.

Ezt lehet talán a leggyorsabban észrevenni, hiszen nem igyekszünk automatikusan megvédeni egy követ, ha atari-ban van. Megtanuljuk, hogy máshol nagyobb haszonnal léphetünk ha megtartjuk a kezdeményezést, esetlegesen ko harcra használhatjuk a szándékosan gyengén hagyott vágási pontjainkat.

A pontkülönbségek csökkennek.

A megnövekvő játékerő mellesleg azzal is együttjár, hogy a játszma állását pontosabban meg tudjuk itélni. Tisztában leszünk azzal, hogy előnyben, vagy hátrányban vagyunk-e, illetve van-e még esély a győzelemre. Ha nincs, akkor ilyenkor érdemes feladni. (Udvariasságból jelezhetjük az ellenfélnek, hogy elvesztettnek tekintjük a játszmát, ha kíváncsiak vaqgyunk a különbségre. Kérhetjük az engedélyét, hogy azért játszuk végig.) Kezdő játékosoknál 30-40 pontnyi különbség nem szokott nagy lenni, de erős játékosoknál már hatalmas. Hivatásos versenyeken ritka a 10 pontnál nagyobb győzelem, és sokkal több a feladás.

A tábla "összemegy".

Kezdő játékos számára a 19X19-es tábla nagyon nagy, ezért a játszma szétesik kisebb helyi csetepaték sokaságára. Az erősödés során viszont meglátja az mélyebb és távoli összefüggéseket is. Egy-egy lépés megválasztásánal szempont lesz az egész táblás állás is.

Kisebb helyen tudunk megélni.

Ránézésre meg tudjuk mondani, hogy hova mekkora életképes alakzat fér el, és azt meg is tudjuk csinálni. Ügyesen kombinált áldozatokkal és kényszerítő lépésékkel az ellenfél területének közepén is meg tudunk élni.

Korábban életképesnek tartott alakzatokat tudunk megölni.

Elsősorban taktikai ügyességünk fejlődésével a korábbinál jobban észre tudjuk venni egy-egy csoport vagy alakzat gyengeségeit, és azokat ki is tudjuk aknázni. Ismerjük a szemlopó tesuji-t, a különböző vágási és támadási technikákat. A feladványokban szerzett gyakorlattal megtaláljuk a helyes kijátszási sorendet is. Ezzel együtt természetesen saját csoportunk gyengeségeit is időben észrevesszük, és meg is védjük azokat.

Lesznek többcélú lépéseink.

Észre vesszük azokat a pontokat a táblánál, ahol egyszerre több mindent el tudunk érni. Például, egyszerre építünk területet / befolyást, és támadjuk az ellenfelet.