A minősítés

A Go Wiki wikiből

Kyu-dan rendszer[szerkesztés]

Az aktív játékosokat hasonló rendszerben minősítik, mint az önvédelmi sportolókat (dzsúdó, karate stb.). A kezdő játékos, aki a szabályokat ismeri, az 30 kyus. A tudás növekedésével a kyu-k száma csökken, és 1 kyu után következik az első mester fokozat az 1 dan (1d), amely 7 amatőr dan-ig nőhet. 2003-ban a Nihon Ki-in bevezette amatőr játékosok számára a 8 dan-t. Ezt a három legnagyobb japán amatőr verseny valamelyikének vagy a világbajnokság megnyerésével lehet kiérdemelni. A cím létrehozásakor 8 japán játékos kapta meg a címet, köztük Imamura Fumiaki az egyetlen háromszoros amatőr világbajnok. Egy másik világbajnok, Sakai Hideyuki, aki szintén megkapta a 8 dan-t, azóta profi 7 dan-os játékos. Úgy tartják, hogy az amatőr 7 dan-os játékosok játékereje körülbelül megegyezik a profi 1 dan-os (1p) játékosok erejével, míg a 8 dan-os játékosok szintje körülbelül profi 5 dan. Sakait megelőzően - aki 2000-es világbajnok - az 1986-os világbajnok, a hongkongi (korábban kínai) játékos, Chan Ka Yui is beállt a japán profiligába, és azóta már 9 dan. Mindkét játékos profi 5 dan-nal kezdte a karrierjét. A profi játékosokat 1–9 dan-ig minősítik. A legerősebb magyar játékos jelenleg 1 profi dan-os.

A kyu jelentése „kő”. Egy kyu különbség a rangsorolásban körülbelül megfelel 1 kő előny adásának. Azaz egy 15 kyu-s ember egy 16 kyu-s játékos ellenében egy kő hátránnyal egyenlő eséllyel küzd. Hasonlóan egy 1 dan-os és egy 2 dan-os játékos küzdelmét ki lehet egyenlíteni 1 kő előnnyel, egy 14 kyu-s egy 16 kyu-s ellen pedig 2 kő előnnyel. A dolog tehát bizonyos határig nagyobb különbségek esetében is működik. Ez a go egy olyan tulajdonsága, ami egyedi, és a versenyeken ki is használják. Léteznek ugyanis olyan versenyek, ahol a játékosok rangsorolása szerint ilyen előnyadásos módon játszanak. Ezt angolul „[[handicap” játéknak hívják. Ez az 1 kyu = 1 kő előny elv azonban körülbelül 9 kőig használható, ez a szokásos legnagyobb handicap. Az előnyt mindig fehér adja feketének, fekete mindig a gyengébbnek számító játékos. Van egy olyan elv is, hogy 1 kő előny a játék elején kb. tíz pontot jelent a játék végén. Ez a számítás is csak kb. 9 kő, vagy 90 pontig érvényes. Ennek megfelelően viszont a pontozási rendszerben a fehér játékosnak jár 6,5 pont előny, mivel egy fél lépés hátránnyal indul, hiszen fekete kezd. Ez az 6,5 ún. komi tapasztalati úton van beállítva, ez bizonyult kiegyensúlyozottnak. Más értékek is használatosak, a hagyomány és a régió szerint eltérően.

A Japán go-játékosok minősítése[szerkesztés]

Régen az Oteai-t használták arra, hogy a japán profi játékosok javíthassák a minősítésüket. Ez egyfajta versenysorozat volt, és az ezen való szereplés alapján kapták meg a jobb fokozatot. De a Nihon Ki-in 2003 áprilisában megszüntette azt és új minősítési rendszert vezetett be, igy most a pénzdíjas versenyeken elért eredmény alapján lehet fejlődni.

Élő-pont alapú minősítés[szerkesztés]

Az Élő-pont számításnak két módja van:

  • Olyan versenyek esetén, melyeknek fordulóik vannak, a játszmákért kapott játszmapontok alapján
  • Folyamatos jellegű versenyek esetén az Amerikai Go Szövetség (American Go Association - AGA) pontszámítási módja alapján.

Játszmapontos Élő-pont számítás[szerkesztés]

Minden lejátszott játszma után mindkét játékos úgynevezett játszmapontot kap. Ez egy -1 és 1 közé eső szám, a második játékos pontosan az első játszmapontjának ellentettjét kapja.

A játszmapont a két játékos Kiegyenlített Élő-pont különbségétől és az eredménytől függ.
A Kiegyenlített Élő-pont különbség hendikep játszmák esetén különbözik az Élő-pontok egyszerű különbségétől, ugyanis ilyenkor figyelembe kell venni az előnykövek kiegyenlítő hatását. Azaz az Élő-pont-különbségből le kell vonni a hendikep kövek számának megfelelő kiegyenlítést, mely éppen a gyengébb és az erősebb játékos minősítései alsó határainak különbsége.
A játszmapontok tükrözik a eredmény valószínűségét. 0 Élő-pont különbségnél a győztes 0.5, a vesztes pedig -0.5 játszmapontot kap. Nagy különbség esetén, ha az erősebb játékos nyer, akkor viszonylag kevés játszmapontot kap, ha véletlenül a gyengébb győz, akkor az ő játszmapontjainak száma jelentősen nagyobb lehet.
A verseny végén össze kell adni minden játékos játszmapontjait, majd az összegeket meg kell szorozni a versenyre jellemző verseny-konstanssal. Az így kapott eredménnyel kell módosítani a játékos Élő-pontszámát, melyet végül kerekíteni kell.

AGA módszerű Élő-pont számítás[szerkesztés]

Az előző módszer nem veszi figyelembe a játékosok Élő-pontjának megbízhatóságát, azaz egyrészt azt, hogy egy erősebb játékos teljesítménye kiegyensúlyozottabb, másrészt, hogy a gyengébb játékosok gyors fejlődését Élő-pontjuk nem tudja követni. Másik hátránya, hogy a pillanatnyi formát sem veszi figyelembe, azaz például egy rossz formában levő erős játékost legyőzve sok pontot lehet szerezni.
Ez az Élő-pont számítási mód megoldást kínál a fenti problémákra. Szemléletes alapelve az, hogy a játékosok rugókkal vannak hozzákötve az éppen aktuális Élő-pontjukat jellemző ponthoz. A rugó annál merevebb, minél biztosabb a játékos minősítése. A játszmáknak is ilyen rugók felelnek meg, amelyek kezdeti feszítettsége függ a játszma elvárt és valódi eredménye közti eltéréstől. A megfeszített rugókat tartalmazó rendszert magára hagyva a minimális energiaszintre törekszik, ami a megfelel a pillanatnyi erőket tükröző helyzetnek. A merevebb rugók miatt az erősebb játékosok Élő-pont változása viszonylag kicsi, a gyengébbeké nagyobb.

Másképpen fogalmazva az algoritmus megpróbálja meghatározni, hogy a játékosok milyen Élő-pont értékei esetén lesz legvalószínűbb a kijött eredmény.

A magyar go játékosok minősítése[szerkesztés]

A minősítés, vagyis a játékosok játékerejének minél pontosabb meghatározása Magyarországon az Élő-pontok alapján történik. Lehetővé teszi, hogy a játékosok fejlődését is hűen tükrözze. A pontszámok kiszámítása (pontosabban a változások kiszámítása) az alábbi eljárás szerint történik:

  • a két játékos pontszámának különbségéből tudjuk, hogy milyen valószínűség szerint kell nyernie az erősebbnek.
  • a játszma tényleges végeredménye alapján meghatározzuk a két játékos módosító értékét. (Megjegyzés: ha az előzetes papírforma szerint a gyengébb nyer, akkor a valószínűségnek megfelelő módon viszonylag többet profitál az eredményből.)
  • a fentiek szerint a verseny minden egyes játszmája alapján meghatározzák a résztvevők összegzett módosító értékét.
  • az előjelesen összegzett módosító értéket megszorozzák a versenykonstanssal, így megkapjuk, hogy egy-egy játékos Élő-pontjai mennyivel változnak, és milyen irányba
  • a változással (pontosabban annak egészre kerekített értékével) módosított pontszám a játékos aktuális ereje.

Megjegyzések:

  1. A versenykonstans azt tükrözi, hogy az adott verseny mennyire színvonalas. Elvileg a verseny kiírásának tartalmazni kell ezt az értéket.
  1. Ha a verseny előnyadásos, akkor a tényleges pontszámkülönbség helyett az előnykövek számával arányosan korrigált pontszámkülönbséget vesszük figyelembe.
  1. A fenti módon kiszámított pontszám jól tükrözi a játékosok erejének változását, de sajnos nem minden esetben egyformán. Azok esetében, akik csak ritkábban járnak versenyre, a tényleges játékerő és a pontok alapján számított erő akár jelentősen is eltérhet. Ezen kívül tudni lehet azt is, hogy kezdő, vagy gyengébb játékosok esetén a játékerő ingadozni is szokott. A szövetség minősítő szabályzata erre a problémára részleges megoldást kínal, ugyanis egy adott határnál gyengébb játékosoknak jogában áll nevezéskor eldönteni, milyen erővel kívánnak nevezni.

A lényegi leírás után nézzük meg a részleteket:

  • "A" és "B" játékos pontszámának különbsége: 20, és "A" az erősebb. Ekkor a módosító érték: 0,450. Ha érvényesül a papírforma, akkor a játszma után "A" módosító értéke 0,450, "B"-é pedig -0,450.
  • Ha az iménti példában "B" végül is győzni tud, akkor az ő módosító értéke 1,000 - 0,450 = 0,550 lesz, míg "A"-é -0,550
  • Ha az WW versenyen "E" játékos összegzett módosító értéke 0,45 és a versenyszorzó 30, akkor 30 * 0,45 = 13,5, vagyis a felfele kerekített változás 14 pont.

Megjegyzés: a fentiek alapján világos, hogy verseny előtt és után a résztvevők Élő-pontjainak összege a kerekítéstől eltekintve változatlan.

A minősítési rendszer hivatalos leírása a [1] szövetségi oldalról tölthető le.


Hivatkozások[szerkesztés]